Ma már abszolút nem kirívó, ha valaki csak idÅ‘sebb korában dönt úgy, hogy házasodni szeretne.  Az idÅ‘sebb korban való házasságkötés mögött több tényezÅ‘ is állhat. Egyrészt mert akkorra találta csak meg a házasulandó hölgy, vagy úr igazi párját. Azt a személyt, akivel szeretné eltölteni hátralévÅ‘ éveit.

Sokan mondják, hogy minek a papír. Viszont van, akiknek fontos a házasságkötés, és ezt jó, ha tiszteletben tartjuk és elfogadjuk. Ha lehet, ne kérdÅ‘ jelezzük meg. FÅ‘leg a felnÅ‘tt emberek már láttak és éltek éppen eleget ahhoz, hogy el tudják dönteni, nekik ez kell e, vagy sem.  

Másrészt lehet, hogy az elsÅ‘ (vagy akár második, harmadik) házasága nem úgy sikerült, ahogy eltervezte és válás lett a vége. Esetleg idÅ‘ elÅ‘tt megözvegyül, de nem szeretné a hátralévÅ‘ éveit szomorúságban és egyedül tölteni. Persze ezen felül is rengeteg tényezÅ‘, sors vezethet oda, hogy valaki érett fejjel az oltár elé álljon. Ma már nincs olyan, hogy a legmegfelelÅ‘bb év, vagy korszak az esküvÅ‘re. Annyira változik a világ és olyan máshogy vélekednek a mai korban az emberek az esküvÅ‘ fogalmáról, hogy teljesen elfogadott az idÅ‘s korban való házasságkötés.

Ha már vannak gyerekeink, de már kirepültek a fészekbÅ‘l, akkor szintén érezhetjük úgy, hogy szeretnénk még új dolgokat és élményeket megélni, átélni, ami jó egy társsal közösen. A házasságkötés egy olyan kötelék idÅ‘s korban, ami általában egy alaposan megfontolt és nem elhamarkodott döntés.